Harmincéves a tabi Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda

Háromnapos programsorozattal ünnepelték a tabi Szent Gellért Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda alapításának harmincadik évfordulóját. Az ünnep május 31-én, pénteken a Szent Gellért Színjátékház Diáktársulatának A rátóti csikótojás és az eltévedt mesék című előadásával vette kezdetét a Zichy Mihály Művelődési Központban. Az egyfelvonásos zenés játékban mintegy hetven diák vett részt.

img 003

Nagy-Kálsecz Mariann igazgató ünnepi beszédében felidézte az intézmény múltját, majd a jelenről és a jövőbe mutató célokról is beszélt. – Óvodánk 1993. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Dr. Takács Lajos nyugalmazott címzetes apát által visszaigényelt ingatlanban. Lajos atya – ahogyan mindenki szólította – egy vele készült interjúban azt mondta: valamihez hozzáfogni, valamit megszervezni nem életkortól függ, hanem attól, hogy mikor adódik egy feladat vagy lehetőség.  Ő nyomban élt is ezzel a lehetőséggel: minden erejét és tudását felhasználva sikerült megvalósítania a fiatalok Krisztushoz vezetését.

Az óvoda megalapítása után egy évvel, 1994-ben kezdte meg működését a megye egyetlen katolikus általános iskolája. A szintén visszaadott egyházi épületet a plébános kezdeményezésére 1994 nyarán felújította az Egyház, s négy alsó tagozatos osztályban, 103 tanulóval mintegy nyolc nevelő kezdte meg a munkát – emelte ki az intézményvezető, majd hangsúlyozta, hogy az intézmény küldetése a múltban és a jelenben is ugyanaz: legyen családias, elfogadó, szeretetteli, s adjon lehetőséget a tudás elsajátítására. Legyen versenyképes, éljenek a hagyományai, és járjanak Krisztus útján.

img 001

– Az iskola alapításától számított három év múlva elindulhatott a felső tagozat is. Az építkezések támogatásához az adományok, egyházi adók, szülők társadalmi munkája hozott eredményeket. Iskolánk életében meghatározó volt a 2011-es év, amikor a Kaposvári Egyházmegye az óvodát és az iskolát összevonta, az intézmény új nevet és egyben védőszentet is kapott, majd 2021-ben egy újabb egyházmegyei döntés alapján a zalaszabari Sík Sándor Általános Iskolát a tabi Szent Gellért Általános Iskola és Óvodához csatolták.

A harminc év egy fontos számot is jelöl: Krisztus ennyi idősen kezdte meg nyilvános működését. Az ő útján szeretnénk járni azzal, hogy hagyományokat ápolunk és teremtünk: keretet adunk egy-egy rózsakapu ceremónián az érkező kis elsősöknek és a búcsúzó nyolcadikosoknak, újszerű ötletekkel ünnepeljük, majd éljük meg az eseményeket. Az az igyekezet mozgat minden programot, hogy mi olyat akarunk együtt, közösen, ami máshol nincs, vagy más. Nem különcségből, hanem azért, hogy a Szent Gellért egyedi színvonalú, sajátos arculatú legyen – emelte ki ünnepi beszédében az igazgató, majd elmondta: az elmúlt három évtizedben huszonhat óvodapedagógus és negyvenhat tanár dolgozott az intézményben, melyből összesen 568 diák ballagott el.

img 015

Az ünnepség második napján a tabi piactéren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol különböző programokkal várták a látogatókat. A gyermekeknek többek között ugrálóvárral, kézműves foglalkozásokkal, koncerttel és színházi előadással is kedveskedtek. Délután került sor a Szent Gellért-díjak átadására, melyet olyan volt kollégák és jelenlegi diákok vehettek át, akiket az intézmény büszkeségeiként tartanak számon. Szent Gellért-díjban részesült Bognár Józsefné tanárnő, Varga Ottó egykori gazdasági vezető, Szennay Hunor Csaba 7. osztályos tanuló és Dr. Szabó Franciska, az iskola egykori diákja.

– Az imádság és a liturgia mindig központi szerepet töltött be iskolánk életében. Minden reggel köszöntjük az új napot az Úr nevében, és rendszeresen részt veszünk a szentmiséken, közösségi és egyházmegyei alkalmakon – kezdte ünnepi beszédét Sifter Gergely püspöki biztos. – Ezek az élmények segítenek megerősíteni hitünket és összetartozásunkat. A hitéleti nevelés részeként számos programot és rendezvényt szerveztünk az elmúlt években. A karácsonyi és húsvéti ünnepek mindig különlegesek voltak számunkra, hiszen ezek alkalmával lehetőségünk nyílt arra, hogy közösségben ünnepeljük meg hitünk legfontosabb eseményeit. A diákok személyes fejlődése és hitük elmélyítése érdekében rendszeresen lelkinapokat, lelkigyakorlatokat és nyári táborokat tartottunk. Ezek az alkalmak lehetőséget adtak arra, hogy elgondolkodjuk életünk mélyebb értelmén és céljain, s megtaláljuk azokat a jó gyakorlatokat, melyek segítenek bennünket hitünk megélésében – fogalmazott a püspöki biztos.

img 014

– Nagy hangsúlyt fektetünk a szolgálat és a szeretet gyakorlására. Bekapcsolódtunk a plébániai karitászcsoport munkájába, részt veszünk a közösségi szolgálati programokban, igyekszünk segíteni azokon, akiknek szüksége van rá. Így próbáljuk megvalósítani Krisztus tanítását az egymás iránti szeretetről és segítőkészségről – fogalmazott Sifter Gergely püspöki biztos, majd hozzátette: minden diákra büszkén tekintenek, akivel ezt az utat együtt járhatták, s hálásak a szülőknek és tanároknak, akik ezen az úton a fiatalokat segítették. – Reméljük, hogy az elkövetkezendő években is megélhetjük és továbbfejleszthetjük hitéletünk közösségi értékeit – zárta beszédét a püspöki biztos.

Az ünnepségsorozat az úrnapi szentmisével ért véget, melyet Varga László megyéspüspök mutatott be. A megyéspüspök prédikációjában az utolsó vacsora történéseit felidézve beszélt Jézusnak az emberrel való közösségvállalásáról. – Elárultatásának éjszakáján, az utolsó vacsorán, amikor minden veszni látszott, szeretetének legnagyobb jelét tette Jézus az övéivel. Először megmosta tanítványai lábát. Kendőt kötött maga elé, letérdelt eléjük és mindegyikőjüknek megmosta a lábát, mely Jézus részéről a szeretetben való közösségvállalás jele volt. Elgondolkodtató és megdöbbentő, hogy Júdás lábát is megmosta. Az utolsó pillanatig közösséget vállalt azzal, aki elárulta őt. S megmosta Péter lábát is. Elment a végsőkig azzal szemben is, aki esküvel háromszor megtagadta a mesterét azon az éjszakán.

img 028

Szeretetének legnagyobb jelét adta tanítványainak, amikor megvalósította azt, amiről álmodni sem mertek, amit megígért nekik, s ami lehetővé tette azt, hogy korunkban, kétezer évvel később is részesei lehetünk Jézus szeretet-ajándékának. Nem védte meg őket, nem mentette ki őket és önmagát sem, hanem elment a végsőkig, meghalt a tanítványaiért, a szeretteiért és ellenségeiért is, ami felfoghatatlan számunkra, s jelenvalóvá tette magát közöttünk. Ezzel a cselekedettel, hogy megalapította az Oltáriszentséget, hogy a kenyér és a bor átváltozott az ő testévé és vérévé, s ez azóta is megtörténik annál a hatalomnál fogva, melyet tanítványainak adott, s amelyet átadtak a papoknak, püspököknek, lehetővé tette a legnagyobbat: ma is egyesülhetünk vele.

Vegyétek és egyétek! Vállaljatok életközösséget azzal, aki életközösséget vállalt veletek ebben a szentségben! Ez által a szentség által valósította meg az egyik legfontosabb ígéretét: „Veletek vagyok mindennap, a világ végéig!” – fogalmazott a főpásztor prédikációjában, mely teljes egészében meghallgatható:

Fotó: Szerafin Zoltán, Kling Márk
Videó: Szerafin Zoltán

 
Read 734 times
Minden jog fenntartva. © 2019 Kaposvári Egyházmegye

Keresés