|
A magyar nemzet történelmének hajnalától kezdve a katolikus
Egyház - amelyet “Isten küldött a népekhez,” ... (AD 1), -
dicséretes módon töltötte be e nép között üdvösséget munkáló
küldetését...
A kezdeti idők dicsőséges történelme elevenedik meg
emlékezetünkben, most, amikor azon vagyunk, hogy a jelen idők
lelkipásztori igényeinek megfelelő módon újrarendezzük
Országotok egyházmegyéinek határait
Pünkösd ünnepe egészen sajátos fényt áraszt ezekre az
intézkedésekre. Ugyanis a Szentlélek az, aki … az Egyházat
“különféle hierarchikus és karizmatikus adományokkal” (LG 4)
gazdagítja azért, hogy Krisztus, … mindenkire árasztani tudja az
igazságot és a kegyelmet (vö. LG 8) ...
A magyarországi Egyház, amely a közelmúltban fájdalmas
próbatételeknek volt kitéve, most osztozik az egész nép örömében
a szerencsésen visszanyert szabadság miatt, és hálát ad az
Úrnak, hogy már szabadon adhatja a társadalomnak Krisztus és az
ő Evangéliuma világosságát.
Az új körülmények azonban, amelyekben küldetését teljesítenie
hivatott, megkívánják egyházmegyei beosztásának újrarendezését,
hogy a II. Vatikáni Zsinat kívánalma szerint a püspökök “Isten
népe üdvösségének szolgálatát a lehető legtökéletesebb módon
elláthassák” (CD 22). Alkalmasnak találtam tehát, hogy
létrehozzak két új egyházmegyét, a Kaposvárit és a
Debrecen-Nyíregyházit, módosítsam a többi egyházmegye meglévő
határait, és metropolita székhellyé tegyem a Veszprémi
Egyházmegyét...
Legyen ez alkalom arra, hogy az ország újra evangelizálásában
megújuljon az az elkötelezettség, amire mindnyájatokat . . .
buzdítottam, Magyarország megkeresztelkedésének ezredik, és a
keresztény kor kétezredik évfordulójára készülve (vö. találkozás
a Püspöki Karral, Budapest, 1991. aug. 20).
Veletek együtt, Szeretett Testvéreim, Szűz Máriára, a Magyarok
Nagyasszonyára bízom mindezek sikeres megvalósulását; Ő, aki
Pünkösd ünnepén együtt imádkozott az apostolokkal, esdje ki a
Szentlélek bőkezű ajándékait e Nemzetben élő Egyház számára.
Kelt Rómában, Szent Péternél, 1993. május 30-án, Pünkösd
ünnepén.
( Részlet II. János Pál: “Hungarorum gens”kezdetű apostoli
konstituciójából)
|